From the Guidelines
A metabolikus ekvivalenseket (MET-eket) standardizált táblázatok, fizikai terheléses vizsgálatok vagy viselhető eszközök segítségével lehet értékelni. A MET-ek az energiafelhasználás mérésére szolgálnak, ahol 1 MET a nyugalmi oxigénfogyasztást jelenti (kb. 3,5 ml oxigén/kg testtömeg/perc). A klinikai gyakorlatban érdemes először a meglévő MET-táblázatokat használni, amelyek közös tevékenységekhez rendelik hozzá az értékeket - például a könnyű házimunka kb. 2-3 MET, a gyors gyaloglás 3-4 MET, a futás 7-8 MET. Pontosabb értékeléshez használható a cardiopulmonalis terheléses vizsgálat (CPET), amely közvetlenül méri az oxigénfogyasztást a fizikai tevékenység során. Alternatív megoldásként használhatók a submaximális terheléses vizsgálatok, mint a 6-perces séta vagy a lépcsőzés, amelyek becslést adnak a MET-ekről a teljesítmény alapján. A viselhető fitneszeszközök folyamatos MET-becslést adhatnak a napi tevékenységek során 1. A MET-ek értékelése hasznos az edzésterv kialakításában, a kardiológiai rehabilitáció tervezésében és a funkcionális kapacitás értékelésében olyan betegeknél, akiknél cardiovascularis vagy pulmonalis betegségek állnak fenn. Ez a fogalom azért működik, mert a MET-ek standardizált módon hasonlítják össze az energiafelhasználást különböző tevékenységek és egyének között, segítve az egészségügyi szakembereket abban, hogy megfelelő tevékenységi ajánlásokat dolgozzanak ki a beteg funkcionális kapacitásának megfelelően.
Néhány példa tevékenységre és azok MET-értékeire:
- Könnyű házimunka: 2-3 MET
- Gyors gyaloglás: 3-4 MET
- Futás: 7-8 MET
- Kerékpározás: 4-6 MET
- Úszás: 5-7 MET
- Tenisz: 5-8 MET
A MET-ek értékeléséhez használható kérdőívek is, mint például a Duke Activity Status Index (DASI) vagy a Specific Activity Scale, amelyek segítenek becslést adni a beteg funkcionális kapacitásáról 1.
Összefoglalva, a metabolikus ekvivalensek értékelése fontos eszköz a klinikai gyakorlatban, amely segít az egészségügyi szakembereknek abban, hogy megfelelő tevékenységi ajánlásokat dolgozzanak ki a betegek számára, és értékeljék a funkcionális kapacitásukat.
From the Research
Assessing Metabolic Equivalents
To assess metabolic equivalents, several methods can be employed:
- Using the conventional assumption that 1 MET = 3.5 mL O2/kg/min, as stated in 2, 3
- Measuring oxygen consumption using portable indirect calorimetry, as done in 4
- Utilizing heart rate to approximate activity METs, resulting in a promising new fitness metric termed the "personal activity intelligence" or PAI score, as mentioned in 2
- Employing the compendium of physical activities (CPA) to determine MET values for various activities, as referenced in 4, 5
Limitations and Considerations
When assessing metabolic equivalents, it is essential to consider the following:
- The conventional assumption of 1 MET = 3.5 mL O2/kg/min may be an overestimation of actual resting energy expenditure in certain populations, such as coronary patients, the morbidly obese, and individuals taking β-blockers, as noted in 2
- Adiposity can confound metabolic equivalents of task (MET), causing analytical hazards and paradoxical observations, as demonstrated in 6
- Lean mass proportional measures of energy expenditure may provide a more truthful assessment of physical activity, as suggested in 6
- Measured MET values can differ from those listed in the CPA, particularly in older adults, as found in 4
Applications and Implications
The assessment of metabolic equivalents has various applications and implications:
- Classifying relative energy expenditure at submaximal and peak exercise, as discussed in 2
- Defining a repertoire of physical activities that are likely to be safe and therapeutic, as mentioned in 2, 3
- Evaluating physical activity level and determining the intensity levels for selected exercise protocols, as presented in 3, 5
- Informing the development of new fitness metrics, such as the PAI score, as referenced in 2