Terápiás javaslatok obes cukorbetegeknek Diaprel és Metformin helyett magas HgbA1C esetén
Az obes cukorbetegek esetében magas HgbA1C mellett a Diaprel (gliclazide) és Metformin terápia helyett SGLT2-gátló (pl. empagliflozin, dapagliflozin vagy canagliflozin) vagy GLP-1 receptor agonista (pl. liraglutid) bevezetése javasolt.
Elsődleges terápiás lehetőségek
SGLT2-gátlók előnyei:
- HbA1C csökkentés: 0,5-1,0%-os csökkenést eredményeznek 1
- Testsúlycsökkentő hatás: 1,5-3,5 kg súlycsökkenés 1
- Kardiovaszkuláris előnyök: csökkentik a major kardiovaszkuláris események, vesekárosodás és szívelégtelenség miatti hospitalizáció kockázatát 1
- Vérnyomáscsökkentő hatás: 3-5 Hgmm-es szisztolés vérnyomáscsökkenés 1
GLP-1 receptor agonisták előnyei:
- Hatékony vércukorszint-csökkentés glükóz-dependens módon 1
- Jelentős testsúlycsökkentő hatás 1
- Kardiovaszkuláris előnyök: csökkentik a kardiovaszkuláris halálozás, nem-fatális szívinfarktus és stroke kockázatát 2
- Alacsony hipoglikémia kockázat 1, 3
Választási algoritmus
Kardiovaszkuláris betegség fennállása esetén:
Szívelégtelenség esetén:
- SGLT2-gátló preferálandó 1
Súlyos elhízás esetén:
Vesebetegség esetén:
Gyakorlati megfontolások
SGLT2-gátlók alkalmazása:
- Kezdő dózissal indítani, fokozatosan emelni
- Figyelni kell a genitourinaris fertőzések kockázatára
- Ritkán előfordulhat ketoacidosis, akut vesekárosodás, csonttörés 1
- Canagliflozin esetén lábujj amputáció kockázata fokozott lehet 1
GLP-1 receptor agonisták alkalmazása:
- Subcutan injekció formájában alkalmazandó
- Gastrointestinalis mellékhatások (hányinger, hányás) előfordulhatnak, de általában átmenetiek
Kombinációs terápia:
- SGLT2-gátló és metformin kombinációja hatékonyabb a HbA1C és testsúly csökkentésében, mint a metformin monoterápia 4
- Canagliflozin és metformin kombinációja 1,03%-os HbA1C csökkenést eredményezett, szemben a sitagliptin és metformin kombinációjával (0,66%) 5
Fontos figyelmeztetések
Hipoglikémia kockázata: Az SGLT2-gátlók és GLP-1 receptor agonisták monoterápiában alacsony hipoglikémia kockázattal rendelkeznek, de egyéb antidiabetikumokkal való kombináláskor a dózisok módosítása szükséges lehet 1, 3
Vesefunkció monitorozása: SGLT2-gátlók esetén a vesefunkció rendszeres ellenőrzése szükséges, súlyos vesekárosodás esetén nem alkalmazhatók 1, 3
Testsúlyváltozás: A szulfonilurea készítmények (pl. Diaprel/gliclazide) gyakran testsúlynövekedést okoznak, míg az SGLT2-gátlók és GLP-1 receptor agonisták testsúlycsökkenést eredményeznek 6
Inzulin bevezetése: Amennyiben a HbA1C >10-11% és a beteg tünetes (polyuria, polydipsia, fogyás), inzulin bevezetése megfontolandó, de újabb adatok szerint a GLP-1 receptor agonisták hasonlóan hatékonyak lehetnek magas HbA1C esetén is 7
Összefoglalva, obes cukorbetegek esetében a Diaprel és Metformin helyett az SGLT2-gátlók vagy GLP-1 receptor agonisták bevezetése javasolt, figyelembe véve a beteg kardiovaszkuláris rizikóját, vesefunkcióját és egyéb társbetegségeit.