A krónikus betegségmenedzsment programok indokoltsága és fő elemei
A krónikus betegségmenedzsment programok elsődleges célja a betegellátás minőségének és a betegek egészségi állapotának javítása, különös tekintettel a krónikus betegségekben szenvedőkre, akik jelentős terhet jelentenek az egészségügyi rendszer számára. 1
A krónikus betegségmenedzsment programok indokoltsága
Növekvő egészségügyi terhek
- A krónikus betegségek (mint a szív- és érrendszeri betegségek, stroke, cukorbetegség) a halálozás, rokkantság és egészségügyi költségek vezető okai 1
- Ausztráliában például a lakosság mintegy egyharmada (6,8 millió ember) szenved egy vagy több krónikus betegségben 2
- A krónikus betegségekkel kapcsolatos, potenciálisan elkerülhető kórházi felvételek az összes felvétel 5%-át teszik ki 2
Gazdasági nyomás és minőségi ellátás iránti igény
- A gazdasági nyomás és a jobb minőségű ellátás iránti igény arra készteti a magánszektort, az állami kormányzatokat és a szövetségi politikai döntéshozókat, hogy betegségmenedzsment technikákat alkalmazzanak 1
- A Medicare program számos betegségmenedzsment demonstrációs projektet indított, amelyek krónikus betegségben szenvedő pácienseket céloznak meg 1
Bizonyítékok a hatékonyságra
- A betegségmenedzsment programok értékelései javult túlélést és/vagy betegségkontrollt mutatnak, a kórházi kezelések és a nemkívánatos klinikai események csökkenésével 2
- A betegségmenedzsment programok jelentős javulást eredményezhetnek különböző folyamatokban és ellátási eredményekben 3
A krónikus betegségmenedzsment programok fő elemei
1. Tudományos alapokon nyugvó irányelvek alkalmazása
- A betegségmenedzsment programoknak tudományosan megalapozott, szakértők által felülvizsgált irányelveken kell alapulniuk 1
- Ezeknek az irányelveknek bizonyítékokon alapulónak és konszenzuson alapulónak kell lenniük 1
- A kezelési terveket a legjobb rendelkezésre álló klinikai és tudományos bizonyítékokból kell származtatni 1
2. Beteg önmenedzsment támogatása
- A betegségmenedzsment programok leggyakrabban alkalmazott eleme, amely statisztikailag szignifikáns javulást eredményez, különösen cukorbetegség és magas vérnyomás esetén 4
- A betegeknek és gondozóknak információt kell kapniuk, hogy jobban megértsék és betartsák az ajánlott kezeléseket, gyógyszereket, életmódbeli változtatásokat 1
3. Integrált és átfogó ellátórendszer
- A betegségmenedzsment programoknak integrált és átfogó ellátórendszerben kell működniük, amelyben a beteg-szolgáltató kapcsolat központi szerepet játszik 1
- A betegségmenedzsment szolgáltatások nem helyettesíthetik a beteg-szolgáltató kapcsolatot, különösen az orvos-beteg kapcsolatot 1
- A programnak támogatnia és erősítenie kell a beteg-szolgáltató kapcsolatot 1
4. Társbetegségek kezelése
- A betegségmenedzsment programoknak foglalkozniuk kell az orvosi társbetegségek összetettségével 1
- A krónikus betegségben szenvedő betegek nagy része több társbetegséggel küzd, és ezek komplex kölcsönhatásai jelentik a legnagyobb kihívást 1
- A több társbetegséggel rendelkező betegek az egészségügyi költségek 50%-át teszik ki, miközben a populáció 26%-át alkotják 5
5. Teljesítménymérés és értékelés
- A betegségmenedzsment programoknak konszenzuson alapuló teljesítménymutatókat kell tartalmazniuk 1
- Folyamatos és tudományosan megalapozott értékeléseket kell végezni, beleértve a klinikai eredményeket is 1
- A beavatkozások részletes leírása szükséges a programok hatékony értékeléséhez és más szervezetek számára a hatékony programok reprodukálásához 1
6. Minden populációra kiterjedő programok
- A betegségmenedzsment programokat minden populáció számára ki kell fejleszteni, különös tekintettel az alulszolgált vagy sérülékeny populációkra 1
- Jelenleg a legtöbb betegségmenedzsment program a munkáltatói alapú magán egészségbiztosítási tervek keretében jön létre 1
- A programoknak egyértelműen meghatározott betegpopulációkkal kell rendelkezniük, hogy az eredmények reprodukálhatók legyenek 1
7. Érdekkonfliktusok kezelése
- A betegségmenedzsmentben részt vevő szervezeteknek alaposan foglalkozniuk kell a potenciális érdekkonfliktusokkal 1
- A betegségmenedzsment szervezetek elsődleges céljának a betegek eredményeinek javításának kell lennie 1
- A másodlagos célok elérésére irányuló erőfeszítések nem befolyásolhatják hátrányosan az elsődleges célt 1
Kihívások és korlátok
- A betegségmenedzsment programok nem mindig eredményeznek költségmegtakarítást, annak ellenére, hogy javítják az ellátás minőségét 6
- Az oksági útvonal – a jobb ellátástól a csökkent morbiditáson át a költségmegtakarításig – nem mindig termel elegendő megtakarítást a jobb ellátás növekvő költségeinek ellensúlyozására 6
- A különböző krónikus állapotok költségei viszonylag szűk tartományban mozognak, azonban a több társbetegséggel rendelkező betegek költségei exponenciálisan növekednek 5
A krónikus betegségmenedzsment programok sikerének kulcsa a tudományos alapokon nyugvó, betegközpontú megközelítés, amely figyelembe veszi a társbetegségeket és folyamatos értékelésre támaszkodik a minőség javítása érdekében. 1, 4