Beighton Pontrendszer
A Beighton score magyarul "Beighton pontrendszer" vagy "Beighton pontozási rendszer" néven ismert, amely az ízületi hipermobilitás mérésére szolgáló 9 pontos értékelő skála 1.
A Beighton Pontrendszer Felépítése
A rendszer 5 különböző ízületi manővert értékel, összesen 9 pontot adva 1:
- A. Kisujjak (5. ujjak): Mindkét oldal tesztelése - a tenyér lefelé helyezése mellett az ujjak egyenesen kinyújtva, pontot kap, ha a kisujj 90 fokot meghaladóan hajlítható hátra (2 pont összesen)
- B. Hüvelykujjak: Mindkét oldal tesztelése - egyenes karral, tenyér lefelé nézve, pontot kap, ha a hüvelykujj visszahajlítható az alkar érintéséig (2 pont összesen)
- C. Könyökök: Mindkét oldal tesztelése - kinyújtott karokkal, tenyér felfelé nézve, pontot kap, ha a könyök 10 foknál jobban túlnyúlik a normál egyenes helyzetén (2 pont összesen)
- D. Térdek: Mindkét oldal tesztelése - hasonló túlnyúlás értékelése (2 pont összesen)
- E. Gerinc: Előrehajlás - pontot kap, ha a tenyerek teljesen a padlóra helyezhetők a lábfejek előtt térdek hajlítása nélkül (1 pont)
Pozitív Beighton Score Küszöbértékek
A pozitív pontszám életkortól függően változik 1:
- ≥6/9 pont: pubertás előtti gyermekeknél
- ≥5/9 pont: pubertástól 50 éves korig
- ≥4/9 pont: 50 éves kor felett
Klinikai Alkalmazás
A Beighton pontrendszert a 2017-es nemzetközi konszenzus irányelv az első fő kritériumként használja a hipermobilis Ehlers-Danlos szindróma (hEDS) és hipermobilitási spektrum zavarok (HSDs) diagnosztizálásához 1. A pontrendszer eredetileg epidemiológiai szűrőeszközként fejlesztették ki nagy populációk számára, de később klinikai diagnosztikai célokra is adaptálták 2.
Fontos Figyelmeztetések
A Beighton pontrendszer megbízhatósága jó - a legtöbb tanulmány szubsztanciális vagy majdnem tökéletes inter- és intrarater reliabilitást mutat 3. Azonban nem szabad egyedüli eszközként használni a generalizált hipermobilitás kizárására vagy megerősítésére, mivel elsősorban a felső végtag ízületeit értékeli és sok nagy ízületet figyelmen kívül hagy 2. A klinikus szakmai megítélésének nagyobb hangsúlyt kell kapnia a teljes klinikai kép értékelésében 2.